A vámoltatás menete
Az Európai Unión kívülről érkező termékeket minden esetben el kell vámoltatnunk, az export-import tevékenység szigorú vámhatósági felügyelet alatt történik!
Maga a vámfizetés kötelezettsége nagyrészt termék behozatal, azaz import tevékenység esetén jelentkezik. A vámoltatás lehet ideiglenes célú, vagy végleges formájú. Utóbbi lényege az áru vámkötelességének megszüntetése, ez által annak felszabadítása külföldi termékről, belföldi termékre.
A vámoltatás menete a következőkből áll:
-Maga a vámvizsgálat – melynek során a benyújtott indítványt felülvizsgálják, azok hiánytalanságát megállapítják. Ezt követően az áruvizsgálatra kerül sor, külsőleg, illetve „belsőleg” is, ha arra – valamilyen gyanú okán – igény merül fel.
-A vámkötelezettség megállapítása, ahol kimondják a tényt, hogy a nevezett árucikk vámköteles, annak mekkora összege lesz, és megvizsgálják azt is, hogy van-e lehetőség kedvezmények megállapítására.
-A vám mértékének közlése és annak kiszabása a következő lépés, melynek alapja a vámérték. A szóban forgó vámot minden esetben maga az importőr fizetőeszközében állapítják meg és szabják ki, a valuta középárfolyamán.
-A vámbeszedés a végső „állomás”, melynek következménye, hogy az árucikk akkor teljesen szabaddá válik a belföldi forgalmazásra, s azzal a tulajdonosa immár önhatalmúlag rendelkezhet.
Ezzel a be is fejeződött a vámeljárás, ami a végleges vámoltatást illeti.
Az ideiglenes célzatú vámeljárásnál más a helyzet, azt általában át nem vett árukra, vámraktárakban tárolt árukra, illetve olyan esetekben szokás alkalmazni, ha a termék, nem marad tartósan belföldön.
A vámraktárakban lévő áruk – a vámtörvények értelmében – vámmentesek. Ezek azok a termékek, melyek csak ideiglenes céllal kerülnek belföldre, illetve a közeljövőben külföldre lesznek szállítva. Ezek vámelőjegyzésben jönnek az adott országba, és kiviteli-illetve behozatali előjegyzést készítnek róluk.
